Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt?

Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt?

A jogszabályi környezet kialakításával elérhető közelségbe került az IFRS alkalmazása egyedi beszámolási célokra. Az érintett vállalatok körét, illetve azt, hogy egy átállás milyen következményekkel, előnyökkel jár, az előző bejegyzésben részleteztük. A következőkben azt vesszük sorra, hogy egy bevezetési projektnek milyen fázisai, feladatai lehetnek. Természetesen ez minden vállalkozás számára egyedi, illetve nagymértékben függ attól, hogy eddig milyen fokú volt (volt-e egyáltalán) IFRS alkalmazás az adott társaságnál. Néhány közös elem, feladat és leszállítandó azonban minden áttérésre azonosítható.

IFRS gyorsteszt

A számviteli-beszámolási folyamatok magas szintű áttekintésének fő célja, hogy az IFRS-re való „készültséget” felmérje, valamint becsülhetővé tegye, hogy egy áttérésnek milyen mélységű várható hatásai lesznek. Ennek keretében megvizsgáljuk, hogy mely standardok relevánsak a társaság tevékenységére, vannak-e speciális tranzakciói, szerződései, elszámolásai. Áttekintjük a számviteli politikát, illetve a könyvelésre és beszámolókészítésre használt szoftvert, illetve ERP rendszert. Ezen vizsgálatok, amelyekbe adott esetben egy konzultáció erejéig a társaság könyvvizsgálóját is bevonjuk, alapvetően a főkönyvi és beszámolási struktúra feltérképezésére irányulnak. Természetesen a felméréshez hozzátartozik az is, hogy a kollégák IFRS ismeretszintje milyen fokú. Ennek a szakasznak a fő leszállítandója egy összefoglaló jelentés, azaz memorandum, a pénzügyi vezetés számára, amely tartalmazza az IFRS bevezetés komplexitását, a várható ERP hatásokat, illetve egy előzetes IFRS bevezetési munkatervet.

IFRS bevezető

A következő szakasz alapvetően elméleti, amelynek fő célja egy IFRS diagnosztika elkészítése, amely kvalitatív jelleggel tartalmazza az IFRS-MSZSZ eltéréseket, azok értékelési, meghatározási módszertanát, illetve – a hazai IFRS bevezetések szempontjából is kulcsfontosságú témaként – a várható adózási hatásokat. Fontosságban nem marad el emögött az sem, hogy egy áttérésnek milyen hatásai vannak a menedzsment reportokra (KPI számítások), valamint a pénzügyi kimutatásokon kívüli egyéb külső jelentésekre, ha vannak ilyenek (hitelmegfelelőségi mutatók vagy kereskedelmi szerződésben előírt arányszámok). Az IFRS diagnosztikának – a számviteli eltérések részletezésén túl -, be kell mutatnia, hogy milyen számviteli politikai alternatívák állnak a társaság rendelkezésére az értékelések, elszámolások, valamint az áttéréssel kapcsolatos egyszeri döntések terén. Az áttéréssel kapcsolatos döntésnek – amennyiben ez választható, és nem kötelező az adott társaság számára -, szintén ebben a szakaszban szükséges megszületnie, amelyhez a leszállítandó anyagoknak tiszta és egyértelmű alapot kell szolgáltatniuk. A diagonosztikával együtt elkészítendő az IFRS bevezetés részletes munkaterve is, feladatokkal, határidőkkel, szereplőkkel.

IFRS „mélyvíz”

Ha az előző szakasz az elméleté volt, akkor ez a gyakorlaté. Ebben a – rendszerint leghosszabb – fázisban készülnek el az IFRS átállás hivatalos és belső dokumentumai. Ezen szakasz célja, hogy részletesen ki legyenek bontva az IFRS-MSZSZ eltérések (módosító tételek formájában), egyértelmű döntés szülessen a társaság pénzügyi vezetésénél az áttéréssel kapcsolatos számviteli politikai alternatívákról, és megtörténjen az ERP rendszer megfelelő átalakítása. Az átállás standard dokumentumai, amelyek ezen fázis leszállítandóit jelentik, az alábbiak:

  • IFRS hatásvizsgálat (Impact Assessment), beleértve az adózási hatás-elemzést is;
  • IFRS számviteli politika;
  • IFRS pénzügyikimutatás-tervezet átállási jegyzettel, nyitómérleggel és összehasonlító időszaki adatokkal.

 

IFRS monitoring

Egy sikeres IFRS bevezetést követően a folyamat nem ér véget, sőt. A társaságnak alapvetően felül kell vizsgálnia a jogszabályi változások nyomon követésének folyamatát. Míg az eddigiekben elegendő volt a hazai törvényi változásokat figyelni a Magyar Közlönyben, egyéb szaklapokban, addig az IFRS bevezetést követően arra is megoldást kell találni, hogy egy-egy IFRS változás önmagában nem fog magyar jogszabályváltozásban testet ölteni, azonban – amennyiben azt az EU befogadta – kötelező erővel bír. Ennek a folyamatos figyelését, beazonosítását, integrálását a társaság számviteli politikájában szintén biztosítani kell, ugyanúgy, mint a pénzügyi kollégák IFRS tudásának naprakész szinten tartását.