Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – első rész

Most induló cikksorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében. Végigvesszük – a teljesség igénye nélkül- azokat a legjellemzőbb és legjelentősebb témaköröket, amelyek valamennyi vállalkozást érintenek, a speciálisabb kérdéskörökre csak hivatkozunk.

Sorozatunk első részében a pénzügyi kimutatások formai és tartalmi eltéréseit tekintjük át.

A pénzügyi kimutatásokat illetően alapvető eltérés a két számviteli keretrendszer között, hogy míg a magyar számviteli törvény explicit módon meghatározza a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás struktúráját (a sablonok megtalálhatók a számviteli törvény mellékletében), addig az IFRS, a társaság számviteli politikájában rögzítettek betartása mellett, nagyfokú szabadsággal ruházza fel a beszámolókészítőt a struktúrára vonatkozóan.

	IFRS	MSZSZ
Mérleg	A követelések és kötelezettségek tekintetében alapvetően a nettóelszámolás elve érvényesül.	A követelések és kötelezettségek tekintetében alapvetően a bruttóelszámolás elve érvényesül.
Eredménykimutatás	Definiálja, mi mutatható ki árbevételként, egyéb bevételként, illetve nyereségként / veszteségként, de konkrét struktúrát nem ír elő	Az eredménykimutatás két verzióját(összeköltséges vagy forgalmi típus) egyértelműen definiálja a törvény.
Átfogó jövedem kimutatás	Az IFRS beszámoló kötelező eleme.	Nem része az MSZSZ szerinti beszámolónak. Az IFRS beszámoló átfogó jövedelmkimutatásában szereplő tételek az MSZSZ szerinti beszámolóban az eredménykimutatásban vagy a saját tőkében jelennek meg.
Kimutatás a saját tőke változásáról	Az IFRS beszámoló kötelező eleme, a fő kimutatások egyike.	Nem képezi a fő kimutatások részét. A saját tőke változásait csak a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatni.
Cash-flow kimutatás	Az IFRS beszámoló kötelező eleme, a fő kimutatások egyike. Tartalmi eltérés, hogy az IFRS definíciója szerint a pénzeszköz-egyenértékesek (banki overdraftok és rövid távú befektetések) részét képezik a mérlegben szereplő pénzeszközöknek.	Nem képezi a fő kimutatások részét, a kiegészítő mellékletben szükséges bemutatni. A pénzeszköz-egyenértékesek nem képezik részét a mérlegben szereplő pénzeszközöknek.
Beszámolási és könyvvezetési pénznem	Meghatározott kritériumok mentén kell meghatározni a társaság funkcionális pénznemét, mely egyben a könyvvezetési pénznem is. A beszámolási pénznem ettől eltérhet, az átváltásra speciáis szabályok vonatkoznak.	A pénzügyi beszámoló elkészítése forintban, euróban és dollárban lehetséges, a társaság döntése alapján. A könyvvezetés pénzneme csak meghatározott feltételek teljesülése esetén térhet el a beszámolási pénznemtől.
Számviteli politika változások	Retrospektív hatálya van, azaz az összehasonlító időszakot módosítani kell a beszámolóban.	Előremutató hatály, azaz nem kell módosítani az összehasonlító időszakot a beszámolóban, de a változás hatását be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.
Számviteli becslések változása	Előremutató hatály. Egyes esetek (pl. amortizációs politikában bekövetkező változás) az IFRS értelmezésben számviteli becslés változásnak, míg az MSZSZ szerinti értelmezésben számviteli politika változásnak minősülnek.	Előremutató hatály.
Korábbi évek hibáinak bemutatása (amennyiben a hiba jelentős)	Az összehasonlító időszakot módosítani szükséges a beszámolóban.	Az összehasonlító időszak nem kerül módosításra a beszámolóban, de egy külön oszlopbam be kell mutatni a hiba hatását (3. oszlop a beszámolóban).

Több olyan, elsősorban befektetői, tulajdonosi szempontból nézve fontos témakör is kötelező módon szerepel egy IFRS beszámoló kiegészítő mellékletében, amelyet a magyar számvitel nem, vagy nem ilyen részletezettséggel ír elő. Ezek közül a leggyakrabban előforduló közzétételi kötelezettségeket az alábbi táblázat sorolja fel.

	IFRS	MSZSZ
Megszűnt tevékenység bemutatása	A megszűnt tevékenységek eredményét elkülönítetten kell bemutatni az eredménykimutatásban, valamint a kiegészítő mellékletben.	Nem szükséges az elkülönített bemutatás sem a fő kimutatásokban, sem a kiegészítő mellékletben.
Működési szegmensek	Az egyes működési szegmensekre vonatkozó főbb pénzügyi adatokat (ahogyan azt belső jelentéseiben a fő operatív döntéshozó felé is jelenti a vállalkozás) elkülönítetten be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.	Nincs ilyen bemutatási kötelezettség.
Egy részvényre jutó eredmény	Az egy részvényre jutó eredményt be kell bemutatni a beszámolóban.	Nincs ilyen bemutatási kötelezettség.
Pénzügyi és működési kockázatok, érzékenységvizsgálat	Az egyes kockázati típusoknak (piaci-, likviditási-, hitelkockázat) való kitettségek kezelésére alkalmazott módszereket kvalitatív és kvantitatív szempontok mentén is be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ideértve a főbb kitettségekre elvégzett érzékenységvizsgálatot is.	Nincs ilyen bemutatási kötelezettség, az üzleti jelentésben kell hasonló információkra kitérni. *Amennyiben a társaság alkalmazza a valós értékelést, az ehhez kapcsolódó jegyzetben bemutatásra kerül a fedezett kockázat típusa).
Tőkeallokációs döntések (Capital managment)	A tőkekezelésre vonatkozó célokat és a tőkeszerkezet megváltoztatására használt eszközöket be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, valamint a tőkeszerkezet mérésére alkalmazott módszer segítségével a kapcsolódó kvantitatív információt is közzé kell tenni.	Nincs ilyen bemutatási kötelezettség.
Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók	A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókat be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. Kivételt képeznek a bemutatási kötelezettség alól az állami szervezetekkel, mint kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók.	A kapcsolt felek halmazán belül értelmezzük a kapcsolt vállalkozásokat, melyekkel kapcsolatos egyenlegeket/ tranzakciókat kiemelten és részletesen be kell mutatni a beszámolóban és a kiegészítő mellékletben.

Nektek a fenti témák közül melyekkel van gyakorlati tapasztalatotok, esetleg kérdésetek, nehézségetek? Osszátok meg velünk!