Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – második rész

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében.

Sorozatunk második részében a pénzügyi kimutatások besorolási, értékelési és elszámolási eltéréseit tekintjük át.

Klasszifikációs, értékelési és elszámolási különbségek

Az egyes tételek besorolási és értékelési lehetőségeire, valamint ezek szabályozottságának mértékére vonatkózóan a két keretrendszer egyes témakörök tekintetében jelentős eltéréseket mutat. Alapvetően elmondható, hogy az IFRS szbályozás inkább az adott tranzakció tartalmi elemeire épít, míg a magyar szabályozásban sokszor a jogi / formai megfontolások az irányadók.

	IFRS	MSZSZ
*Árbevétel elismerés* – szabályozás hatóköre – definíció	– Részletes szabályozás, az árbevétel elismerés feltételei a temékértékesítés esetén hasonlóak az MSZSZ-hez – Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik valamint a kockázatok és hasznok átszállnak – Kizárólag a rendes üzletmenetből származó jövedelem számolható el árbevételként	– Kevésbé szabályozott terület, mint az IFRS-ben, az árbevétel elismerés feltételei a temékértékesítés esetén ugyan hasonlóak az IFRS-hez, a szolgáltatásnyújtás és a beruházási szerződések esetén azonban eltérnek, ez utóbbiak elszámolása során a tranzakció jogi formája az irányadó – A szabályozás nem tér ki részletesen az elismerés feltételeire, a leegyszerűsített definíció szerint az árbevétel az alapjául szolgáló szerződés szerint értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások ellenértéke, az ÁFA és az engedmények levonása után – Árbevételként nem kizárólag a rendes üzletmenetből származó hasznokat mutatjuk ki, hanem az egyszeri, rendes üzletmenettől eltérő tranzakciókból származó javakat is
Lízingek – pénzügyi vs operatív lízing	– A besorolás tartalmi szempontok (jogok és kötelezettségek átruházása) alapján történik.	– A besorolás főként formai szempontok alapján történik.
Céltartalékok – felvétel a mérlegbe – értékelés	– Definiálja a vélelmezett kötelemfogalmát, általános értelmezés alaján az 50%-nál nagyobb valószínűséggel bekövetkező kötelezettség – A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére vonatkozó kiadásoknak a a legmegbízhatóbb becslések alapján számolt jelenértékével	– A vélelmezett kötelem fogalma nem definiált – A céltartalék értékének megállapítására nincs egzakt iránymutatás
Ingatlanok, gépek és berendezések – a bekerüléskor aktivált költségek köre – értékcsökkenés kezdete – bekerülést követő értékelés	– Bekerüléskor aktivált költségek: minden olyan költség, amely ahhoz szükséges, hogy az eszköz a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba kerüljön – Az értékcsökkenés (ÉCS) az eszköz használható állapotba kerülésével megkezdődik – A bekerülést követően alkalmazható az átértékelési modell is, mely esetben az átértékelt összeg lesz az alapja az ÉCS-nek	– A bekerüléskor aktivált költségek az IFRS-sel szemben tartalmazzák az üzemeltetéshez szükséges tréning költségeket, az aktiválás előtti biztosítási költségeket is. – Az értékcsökkenés az eszköz tényleges használatával kezdődik meg – Szintén alkalmazható az átértékelési modell, de ez nem változtatja meg az ÉCS bázisát
Immateriális javak – aktivált eszközök köre – bekerülést követő értékelés	– Az alapítás- átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségei nem aktiválhatók (kivétel: bizonyos fejlesztési költségek, amennyiben bizonyíthatóan megtérülnek) – A bekerülést követően csak akkor alkalmazható az átértékelési modell, ha az adott eszköznek van aktív piaca, ebben az esetben az ÉCS alapja az átértékelt összeg lesz	– Az alapítás- átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségei aktiválhatók – A bekerülést követően alkalmazható az átértékelési modell, de az ÉCS alapja az eredeti bekerülési érték marad
*Hitelfelvételi költségek*	– A minősített eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódó hitelfelvételi költségek kerülnek aktiválásra. A dedikált hitelek költségein túl a nem dedikált hitelek költségi is elismertek.	– Csak azon dedikált hitelek hitelfelvételi költségei aktiválhatók, amelyek az adott eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódnak. – Nincs minősített eszköz kitétel, bármely beruházásra vonatkozóan aktiválhatók a költségek.
*Állami támogatások*	– A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatás: egyéb bevételként vagy ráfordítás csökkenéseként kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a költségek felmerültek – Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást: halasztott bevételeként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani vagy levonni közvetlenül az eszköz értékéből.	– A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatás: egyéb bevételként kell elszámolni – Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást: rendkívüli bevételeként kell kimutatni, és elhatárolni az eszköz értékesítéséig / értékcsökkenésének lejártáig.
Nyereséget terhelő adók – folyó adók – halasztott adó	– Minden olyan adót, melynek alapja az adózás alőtti eredmény, nyereségadóként kell kimutatni – Halasztott adó követelést/ kötelezettséget kell elszámolni azon tételekre vonatkozóan, ahol a számviteli illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség áll fenn	– Részletes lista a nyereséget terhelő adóként kimutatandó adónemekről – Halasztott adó elszámolására nem kerül sor az egyedi beszámolókban
Pénzügyi eszközök – besorolás és értékelés	– Alapvetően valós értékelés vagy amortizált bekerülési értéken való nyilántartás – Négy kategória: – Az eredménykimutatáson keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök – Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök – Lejáratig tartott befektetések – Adott kölcsönök és követelések	– A valós értékelés választható, nem kötelező, általában nem választják a társaságok, így bekerülési értéken kerülnek kimutatásra a pénzügyi eszközök. – Amennyiben a valós értékelést választja a társaság, a besorolási és értékelési szabályok hasonlóak az IFRS-hez.
Pénzügyi kötelezettségek és Saját tőke	– Az IFRS értelmében pénzügyi kötelezettségként kell kimutatni minden olyan pénzügyi instrumentumot, amely a kibocsátójánál pénz- vagy egyéb pénzügyi eszköz kiáramlását keletkeztetheti – Egyes ügyletek tartalmazhatnak pénzügyi kötelezettség és tőke komponenst is (hibrid instrumentumok), ezek elkülönítését az IFRS szabályozza	– Definiálja, hogy mely ügyleteket kell saját tőke tranzakcióként kimutatni (jogi forma alapján). Minden nem eként kimutatott pénzügyi kötelezettség a kötelezettségek között jelenik meg – Nem szabályozza a hibrid instrumentumok kötelezettség és tőke komponenseinek elkülönítését.

A fenti témakörökön túlmenően eltérések tapasztalhatók például a munkavállalói juttatások (meghatározott juttatási programok), befektetési célú ingatlanok vagy a részvény alapú juttatások területén is.

Nektek a fenti témák közül melyikkel van gyakorlati tapasztalatotok, esetleg kérdésetek, nehézségetek? Osszátok meg velünk!