Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – második rész

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében.

Sorozatunk második részében a pénzügyi kimutatások besorolási, értékelési és elszámolási eltéréseit tekintjük át.

Klasszifikációs, értékelési és elszámolási különbségek

Az egyes tételek besorolási és értékelési lehetőségeire, valamint ezek szabályozottságának mértékére vonatkózóan a két keretrendszer egyes témakörök tekintetében jelentős eltéréseket mutat. Alapvetően elmondható, hogy az IFRS szbályozás inkább az adott tranzakció tartalmi elemeire épít, míg a magyar szabályozásban sokszor a jogi / formai megfontolások az irányadók.

  IFRS MSZSZ
Árbevétel elismerés
– szabályozás hatóköre
– definíció
– Részletes szabályozás, az árbevétel elismerés feltételei a temékértékesítés esetén hasonlóak az MSZSZ-hez
– Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínűsíthető a tranzakcióval összefüggő gazdasági előny társaság általi realizálása, valamint annak összege megfelelően mérhető. Az árbevétel összege az értékesítéshez kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás nyújtása megtörténik valamint a kockázatok és hasznok átszállnak
– Kizárólag a rendes üzletmenetből származó jövedelem számolható el árbevételként
– Kevésbé szabályozott terület, mint az IFRS-ben, az árbevétel elismerés feltételei a temékértékesítés esetén ugyan hasonlóak az IFRS-hez, a szolgáltatásnyújtás és a beruházási szerződések esetén azonban eltérnek, ez utóbbiak elszámolása során a tranzakció jogi formája az irányadó
– A szabályozás nem tér ki részletesen az elismerés feltételeire, a leegyszerűsített definíció szerint az árbevétel az alapjául szolgáló szerződés szerint értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások ellenértéke, az ÁFA és az engedmények levonása után
– Árbevételként nem kizárólag a rendes üzletmenetből származó hasznokat mutatjuk ki, hanem az egyszeri, rendes üzletmenettől eltérő tranzakciókból származó javakat is
Lízingek
– pénzügyi vs operatív lízing
– A besorolás tartalmi szempontok (jogok és kötelezettségek átruházása) alapján történik. – A besorolás főként formai szempontok alapján történik.
Céltartalékok
– felvétel a mérlegbe
– értékelés
– Definiálja a vélelmezett kötelemfogalmát, általános értelmezés alaján az 50%-nál nagyobb valószínűséggel bekövetkező kötelezettség
– A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére vonatkozó kiadásoknak a a legmegbízhatóbb becslések alapján számolt jelenértékével
– A vélelmezett kötelem fogalma nem definiált
– A céltartalék értékének megállapítására nincs egzakt iránymutatás
Ingatlanok, gépek és berendezések
– a bekerüléskor aktivált költségek köre
– értékcsökkenés kezdete
– bekerülést követő értékelés
– Bekerüléskor aktivált költségek: minden olyan költség, amely ahhoz szükséges, hogy az eszköz a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba kerüljön
– Az értékcsökkenés (ÉCS) az eszköz használható állapotba kerülésével megkezdődik
– A bekerülést követően alkalmazható az átértékelési modell is, mely esetben az átértékelt összeg lesz az alapja az ÉCS-nek
– A bekerüléskor aktivált költségek az IFRS-sel szemben tartalmazzák az üzemeltetéshez szükséges tréning költségeket, az aktiválás előtti biztosítási költségeket is.
– Az értékcsökkenés az eszköz tényleges használatával kezdődik meg
– Szintén alkalmazható az átértékelési modell, de ez nem változtatja meg az ÉCS bázisát
Immateriális javak
– aktivált eszközök köre
– bekerülést követő értékelés
– Az alapítás- átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségei nem  aktiválhatók (kivétel: bizonyos fejlesztési költségek, amennyiben bizonyíthatóan megtérülnek)
– A bekerülést követően csak akkor alkalmazható az átértékelési modell, ha az adott eszköznek van aktív piaca, ebben az esetben az ÉCS alapja az átértékelt összeg lesz
– Az alapítás- átszervezés és a kísérleti fejlesztés költségei aktiválhatók
– A bekerülést követően alkalmazható az átértékelési modell, de az ÉCS alapja az eredeti bekerülési érték marad
Hitelfelvételi költségek – A minősített eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódó hitelfelvételi költségek kerülnek aktiválásra. A dedikált hitelek költségein túl a nem dedikált hitelek költségi is elismertek. – Csak azon dedikált hitelek hitelfelvételi költségei aktiválhatók, amelyek az adott eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódnak.
– Nincs minősített eszköz kitétel, bármely beruházásra vonatkozóan aktiválhatók a költségek.
Állami támogatások – A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatás: egyéb bevételként vagy ráfordítás csökkenéseként kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a költségek felmerültek
– Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást: halasztott bevételeként kell kimutatni, és az eszköz élettartama alatt egyenlő részletekben kell az eredménnyel szemben feloldani vagy levonni közvetlenül az eszköz értékéből.
– A ráfordításhoz kapcsolódó állami támogatás: egyéb bevételként kell elszámolni
– Az eszközhöz kapcsolódó állami támogatást: rendkívüli bevételeként kell kimutatni, és elhatárolni az eszköz értékesítéséig / értékcsökkenésének lejártáig.
Nyereséget terhelő adók
– folyó adók
– halasztott adó
– Minden olyan adót, melynek alapja az adózás alőtti eredmény, nyereségadóként kell kimutatni
– Halasztott adó követelést/ kötelezettséget kell elszámolni azon tételekre vonatkozóan, ahol a számviteli illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség áll fenn
– Részletes lista a nyereséget terhelő adóként kimutatandó adónemekről
– Halasztott adó elszámolására nem kerül sor az egyedi beszámolókban
Pénzügyi eszközök
– besorolás és értékelés
– Alapvetően valós értékelés vagy amortizált bekerülési értéken való nyilántartás
– Négy kategória:
– Az eredménykimutatáson    keresztül valósan értékelt pénzügyi eszközök
– Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök
– Lejáratig tartott befektetések
– Adott kölcsönök és követelések
– A valós értékelés választható, nem kötelező, általában nem választják a társaságok, így bekerülési értéken kerülnek kimutatásra a pénzügyi eszközök.
– Amennyiben a valós értékelést választja a társaság, a besorolási és értékelési szabályok hasonlóak az IFRS-hez.
Pénzügyi kötelezettségek és Saját tőke
– Az IFRS értelmében pénzügyi kötelezettségként kell kimutatni minden olyan pénzügyi instrumentumot, amely a kibocsátójánál pénz- vagy egyéb pénzügyi eszköz kiáramlását keletkeztetheti
– Egyes ügyletek tartalmazhatnak pénzügyi kötelezettség és tőke komponenst is (hibrid instrumentumok), ezek elkülönítését az IFRS szabályozza
– Definiálja, hogy mely ügyleteket kell saját tőke tranzakcióként kimutatni (jogi forma alapján). Minden nem eként kimutatott pénzügyi kötelezettség a kötelezettségek között jelenik meg
– Nem szabályozza a hibrid instrumentumok kötelezettség és tőke komponenseinek elkülönítését.

A fenti témakörökön túlmenően eltérések tapasztalhatók például a munkavállalói juttatások (meghatározott juttatási programok), befektetési célú ingatlanok vagy a részvény alapú juttatások területén is.

Nektek a fenti témák közül melyikkel van gyakorlati tapasztalatotok, esetleg kérdésetek, nehézségetek? Osszátok meg velünk!