Mire figyeljünk a 2016-os IFRS beszámolók készítése során?

/in , /by

Módosuló IFRS standardok 2016-tól

Év végéhez közeledve górcső alá vesszük mindazokat a 2016. január 1-től hatályba lépő IFRS standard módosításokat, melyekre a 2016-os üzleti évére IFRS beszámolót készítő társaságnak külön figyelmet kell szentelnie.

Összességében a 2016-os évet érintő változások nem jelentősek, nincs közöttük átfogó, mindenkit érintő újdonság – egy-egy specifikus témát, iparágat illetően viszont lehet jelentőségük. Érdemes továbbá folyamatosan figyelni a közzétételi kezdeményezés (disclosure initiative) keretében időről időre megjelenő, a kiegészítő melléklet tartalmát tisztázó vagy éppen abban újabb lehetőségeket teremtő újdonságait. És persze a poszt végén megemlítjük a három „nagyágyút” is; ezek az új IFRS-ek ugyan nem erre és a következő évre lesznek kötelezők, de egészen biztosan előkelő helyet foglalnak el a számviteli vezetők to do listáján…

Lényegesség, összegzés és kibontás (a közzétételi kezdeményezésből eredő módosítások – IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása)

A közzétételi kezdeményezés célja, hogy a pénzügyi kimutatások, és az azokhoz tartozó jegyzetek tartalmát fokozatosan racionalizálja, átláthatóbbá és értelmezhetőbbé tegye a felhasználók számára.

Ennek szellemében az IAS 1 főbb módosításai közé tartozik a „jelentős tételek” meghatározására vonatkozó további iránymutatás, mely szerint az egyes tételek kiemelésével / összevonásával kapcsolatos megfontolások során mérlegelni kell, hogy az összevonással nem idézzük-e elő fontos információ elvesztését, illetve, hogy vajon az összevonni kívánt tételek „homogének”, és ezáltal összevonhatók-e. Figyelembe kell ugyanakkor venni azt is, hogy a tételek kiemelésével ne keletkezzen indokolatlan mennyiségű felesleges részlet.

A módosítások továbbá részletezik, hogy milyen tényezőket szükséges megfontolni egy-egy új részösszegző sor mérlegben és eredménykimutatásban való szerepeltetésével vagy éppen az egyes mérleg- és eredmény kimutatás sorok megbontásával kapcsolatban.

Emellett a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tőkemódszerrel elszámolt társult és közös vezetésű vállalkozásokban szerzett érdekeltséggel kapcsolatos, az egyéb átfogó jövedelem kimutatásban megjelenő értékeket összevontan (egy-egy soron) kell bemutatni, aszerint, hogy a tétel a bekerülést követő értékeléskor átsorolásra kerül-e az eredmény kimutatásba vagy sem.

Tőkemódszer az egyedi beszámolókban (IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások)

A módosítás lehetővé teszi a tőkemódszer alkalmazását, mint választható számviteli kezelési módot a leányvállalatban, társult- és közös vezetésű vállalkozásokban levő befektetés esetén. Amennyiben a társaság él a lehetőséggel, a változások alkalmazását az IAS 8 Számviteli politikák, számviteli becslések változásai és hibák standard előírásai szerint kell megtennie.

Ezen módosítás releváns lehet a magyar szabályozás adta lehetőséggel élő, egyedi beszámolójukat IFRS szerint elkészítő vállalkozások számára – bár kevés indokot tudnánk felsorolni, hogy miért is érdemes ezt az értékelési módszert választani.

Konszolidációs kérdések a befektetési társaságokkal kapcsolatban (IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások és IAS 28 Befektetések társult vállalkozásokban)

A módosítás szabályozza a konszolidációs kivételek alkalmazását a befektetési társaságokra (investment entity) vonatkozóan az alábbiak szerint:

  • nem kell konszolidált beszámolót készítenie annak a közbenső anyavállalatnak, amely egy befektetési társaság leányvállalata (amennyiben az utóbbi valós értéken értékeli a leányvállalatait)

  • egy befektetési társaságnak konszolidálnia kell azon leányvállalatait, amelyek nem minősülnek befektetési társaságnak, és amelyek fő célja az adott vállalkozás számára szolgáltatások nyújtása (kiszervezett tevékenységek). Ha a leányvállalat befektetési társaságnak minősül, a tulajdonos befektetési társaság továbbra is alkalmazhatja a valós értéken történő értékelést

  • egy nem befektetési társaság, amelynek társult vagy közös vezetésű vállalkozása befektetésinek minősül, számviteli politikájában megválaszthatja, hogy a tőkemódszerrel történő konszolidálás során a) megtartja a társult vagy közös befektetési társaság által alkalmazott valós értéken történő értékelést, vagy b) ez utóbbi vállalkozás szintjén konszolidálja annak befektetéseit.

Ez a módosítás például a kockázati tőke alapok esetében lehet érdekes, amikor annak valamelyik befektetése önmagában egy vállalatcsoport.

Üzlet vagy nem üzlet? (IFRS 11 Közös megállapodások)

A módosítás célja, hogy egységesítse az üzletnek minősülő közös tevékenységben (joint operation) szerzett részesedések elszámolását.

A módosítás értelmében a fenti esetekre az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard szabályai az irányadók, mind a kezdeti részesedés megszerzésekor, mind pedig az ugyanabban a közös tevékenységben való további részesedés megszerzésekor. A módosítás ugyanakkor azt is tisztázza, hogy a pótlólagos részesedés megszerzésekor a már meglévő részesedést nem kell átértékelni, amennyiben továbbra is közös ellenőrzés áll fenn.

Olaj- és gázipar, energetika, illetve például a kutatás-fejlesztési közös tevékenységek esetében a gyógyszeripar számára lehet érdekes ez a tisztázó jellegű módosítás.

Az árbevétel-alapú értékcsökkenés nem elfogadható (IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és IAS 38 Immateriális javak)

A módosítás azt hivatott tisztázni, hogy melyek az értékcsökkenés és amortizáció kalkulálásának elfogadható módszerei.

Az árbevételen alapuló értékcsökkenés a tárgyi eszközök esetén nem elfogadható, hiszen az árbevétel és az eszközök működtetése során felhasznált javak között csak közvetett kapcsolat állhat fenn (az árbevétel az üzletmenet folytatásából származó hasznokat méri, amelyhez hozzájárulnak az eszközök is). Az immateriális javak között is csak kivételesen, megfelelő dokumentációval alátámasztva fordulhatnak elő olyan eszközök, amelyek esetén igazolt az árbevételen alapuló amortizáció alkalmazhatósága.

A gyakorlatban a média- és közvetítő cégek lehetnek érdekeltek, amennyiben egy megvásárolt sugárzási jogot árbevétel-arányosan szeretnének amortizálni.

A termő növények is gépek! (IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és IAS 41 Mezőgazdaság)

A módosítás célja, hogy a termő növényeket, elszámolásuk tekintetében kiemelje a biológia eszközök köréből, hiszen a termő növények kizárólagos célja/ tevékenysége a termelés a „hasznos élettartamuk” alatt, és ilyen módon tartalmilag közelebb állnak a műszaki gépekhez, berendezésekhez.

A módosítással tehát a termő növények az IAS 16 hatálya alá kerülnek. Ennek eredményeképpen a korábbi, az értékesítéskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken való értékelés helyett választhatunk a bekerülési érték modellen és az átértékelési modellen történő értékelés közül. Fontos kiemelni, hogy a termő növények által megtermelt javak továbbra is az IAS 41 hatálya alá tartoznak, tehát a mezőgazdasági terményeket az értékesítéskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós értéken kell értékelni.

Vajon a fenyőfa tárgyi eszköz (így december közepén)?

A 2012-2014 felülvizsgálati ciklus eredményeképpen született módosítások:

Az IASB felülvizsgálati ciklusokba rendezi a nem sürgető, de szükségesnek vélt standard módosításokat, melyek főként a hatályban lévő standardok előírásaira vonatkozó pontosítások, tisztázások, egységesítések és egyszerűsítések.

IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az eszközök elidegenítésének módjában bekövetkezett időközbeni változás (eladás, átadás, stb.) nem keletkeztet átsorolási kötelezettséget, hiszen az elidegenítés tényében nincs változás, csak annak módjában. Továbbra is az IFRS 5 előírási az irányadók.

IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzététel

A standard előírásai alapján a pénzügyi eszközök harmadik félnek történő elidegenítése esetén közzé kell tenni minden olyan információt, amely lehetőséget biztosít annak értékelésére, hogy a kivezetett eszközben az eszköz korábbi tulajdonosának van-e bármilyen folytatódó részvétele az átadást követően, illetve, hogy ehhez milyen kockázatok társulnak. A módosítás tisztázza, hogy az elidegenített eszközhöz kapcsolódóan végzett szolgáltatási szerződések mely esetekben tekintendők „folytatódó részvétel”-nek.

A módosítás továbbá tisztázza azt is, hogy a nettósítási megállapodásokra vonatkozóan előírt közzétételek nem kötelezőek minden közbenső beszámolóra vonatkozóan (kivéve, ha jelentős többletinformációt szolgáltat a legutolsó éves beszámolóhoz képest).

IAS 19 Munkavállalói juttatások

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokból eredő kötelezettségek jelenértékének számításához használt diszkontráta meghatározásánál a kötelezettség devizaneme a mérvadó, nem pedig a lokáció (ország), ahol a kötelezettség megkeletkezett. A ráta meghatározásához tehát az adott devizanemben denominált minősített vállalati kötvények piacát kell alapul venni, szemben az adott ország minősített vállalati kötvényeinek piacával. Amennyiben az adott devizanemben denominált vállalati kötvényeknek nincs értékelhető piaca, úgy az ugyanebben a devizanemben denominált államkötvények piacát kell vizsgálni.

… és a feketeleves…

A 2016-os évet követően három új standard is hatályba lép: IFRS 9 Pénzügyi eszközök, IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek és IFRS 16 Lízingek. Az első kettő a 2018. január 1-én vagy azt követően, az IFRS 16 pedig a 2019. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre lesz kötelezően alkalmazandó. Előzetesként csak annyit, hogy mindhárom komplex és átfogó változásokat hoz, így tervezünk külön posztot szentelni nekik 🙂