Bejegyzések tőle int-adm

Lízing elszámolás – hogyan tegyük fenntarthatóvá?

A lízingekről szóló IFRS 16 ez év januárjától ránk törte az ajtót. A standard a legtöbb IFRS-t alkalmazó vállalatnak elég komoly fejfájást okozott (vagy kellett volna, hogy okozzon), attól függetlenül, hogy melyik iparágban működnek, vagy éppen milyen beszámolásra kötelezettek. Rengeteg információ és kiváló tanácsadói anyag látott napvilágot az IFRS 16 által bevezetett számviteli módszertanról (tipp: ha az anyag nem foglalkozik a lízing szerződés módosításokkal, akkor csak a felszínt kapargatja…), az új és a „régi” elszámolás összehasonlításáról, arról, hogy alkalmazásba vételkor milyen választási lehetőségek állnak rendelkezésre (teljes vagy módosított retrospektív módszer) és így tovább. Ez a poszt nem akar „még egy ugyanolyan” lenni. Amit kicsit részletesebben szeretnénk megvizsgálni, az az, hogy hogyan implementáljuk az IFRS 16-ot, és különösen hogyan tegyük ezt meg fenntarthatóan. Ha az IFRS 16 bevezetési projektedből hiányzik valami a lent felsorolt pontok közül, lehet, hogy érdemes még egyszer ránézni, elkerülendő a későbbi meglepetéseket.

Blockchain – alapvető változások a könyvelés és a könyvvizsgálat területén?

Ez a bejegyzés egészen másról szól mint az eddigi, főleg az IFRS-hez kapcsolódó posztok. Kaptam egy lehetőséget, hogy részt vegyek egy konferencián (Exchange Summit 2016 – http://www.exchange-summit.com/) Barcelonában, melyet olyan aktuális témák köré szerveztek, mint az E-Invoicing jövője, a Supply Chain Finance, stb. A sok érdekes téma között itt is kiemelt szerepet kapott a Blockchain – a bejegyzésben összeszedtünk pár gondolatébresztőt arról, hogy ez a technológia milyen hatást gyakorolhat a jogszabályi megfelelőségre általában, illetve azon belül is a könyvelésre és a könyvvizsgálatra. Olyan területek ezek, amelyekre a pénzügyi igazgatóknak és pénzügyi szakértőknek különösen oda kell figyelniük.

Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – első rész

Most induló cikksorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében. Végigvesszük – a teljesség igénye nélkül- azokat a legjellemzőbb és legjelentősebb témaköröket, amelyek valamennyi vállalkozást érintenek, a speciálisabb kérdéskörökre csak hivatkozunk.

Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt?

Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt? A jogszabályi környezet kialakításával elérhető közelségbe került az IFRS alkalmazása egyedi beszámolási célokra. Az érintett vállalatok körét, illetve azt, hogy egy átállás milyen következményekkel, előnyökkel jár, az előző bejegyzésben részleteztük. A következőkben azt vesszük sorra, hogy egy bevezetési projektnek milyen fázisai, feladatai lehetnek. Természetesen ez minden vállalkozás számára egyedi, […]

Kormányhatározat az IFRS bevezetéséről

Magyarország Kormánya 1387/2015-ös határozatával elfogadta a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazhatóságát az egyedi beszámolók tekintetében is.A döntés, illetve az azt követő jogszabályalkotási és -módosítási folyamat az elmúlt évtizedek legjelentősebb változását hozhatja a számviteli beszámolókészítési folyamatokban. Az IFRS alkalmazásának lehetősége a vállalkozások egy meghatározó része számára egyszerre jelent majd rugalmasabb, befektetőorientáltabb jelentéskészítési tevékenységet, illetve egy komoly átállási, változási folyamatot.