Lízing közzétételek – mire figyeljünk?

/in , /by

Korábban írtunk egy bejegyzést arról, hogyan implementáljuk a lízingekről szóló IFRS 16-ot fenntarthatóan. Ahogy ott megjegyeztük, a fenntarthatósághoz biztosítani kell az éves beszámoló közzétételi kötelezettségeihez szükséges adatok minél teljesebb körű előállítását az alapfolyamatokból. Ahogyan azt több átfogó, implementációt követő felmérés is egyértelműen kimutatja, a standard implementálása egyrészt jóval nehezebb volt a vártnál, másrészt elég jelentős mértékben növelte a beszámolókészítés munkaterhét. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a lízing elszámoláshoz használt IT eszközök nem elhanyagolható része (az idézett felmérésben majdnem a fele) nem tudja megfelelően biztosítani a közzétételekhez szükséges információkat. Érdemes tehát ránéznünk az első, már IFRS 16-ot is tartalmazó beszámolók elkészítésének kezdetén kicsit részletesebben arra, hogy mik is ezek a közzétételi kötelezettségek. Alapvetően a lízingbe vevők szempontjából tekintjük át őket, főleg azért, mert a lízingbe adókra vonatkozó előírások nem változtak jelentősen.

Részletek

iroda

Lízing elszámolás – hogyan tegyük fenntarthatóvá?

/in , /by

A lízingekről szóló IFRS 16 ez év januárjától ránk törte az ajtót. A standard a legtöbb IFRS-t alkalmazó vállalatnak elég komoly fejfájást okozott (vagy kellett volna, hogy okozzon), attól függetlenül, hogy melyik iparágban működnek, vagy éppen milyen beszámolásra kötelezettek. Rengeteg információ és kiváló tanácsadói anyag látott napvilágot az IFRS 16 által bevezetett számviteli módszertanról (tipp: ha az anyag nem foglalkozik a lízing szerződés módosításokkal, akkor csak a felszínt kapargatja…), az új és a „régi” elszámolás összehasonlításáról, arról, hogy alkalmazásba vételkor milyen választási lehetőségek állnak rendelkezésre (teljes vagy módosított retrospektív módszer) és így tovább. Ez a poszt nem akar „még egy ugyanolyan” lenni. Amit kicsit részletesebben szeretnénk megvizsgálni, az az, hogy hogyan implementáljuk az IFRS 16-ot, és különösen hogyan tegyük ezt meg fenntarthatóan. Ha az IFRS 16 bevezetési projektedből hiányzik valami a lent felsorolt pontok közül, lehet, hogy érdemes még egyszer ránézni, elkerülendő a későbbi meglepetéseket.

Részletek

ábra

IFRS 15 – Az 5 lépéses modell – második rész

/in , /by

Folytatjuk a megkezdett IFRS 15 elemzésünket, melynek célja, hogy áttekintést adjon az új árbevétel standard főbb jellemzőiről, követelményeiről. Lássuk tehát az 5 lépéses modell soron következő pontjait!

Részletek

IFRS 15 – Az 5 lépéses modell – első rész

/in , /by

Két részes posztunkban szeretnénk összefoglalni az új  árbevétel standard legfőbb jellemzőit, hogy ezzel is segítsük az IFRS szerint könyvelő és/vagy beszámoló társaságokat az új standard alkalmazásában

Részletek

Mire figyeljünk a 2016-os IFRS beszámolók készítése során?

/in , /by

Módosuló IFRS standardok 2016-tól

Év végéhez közeledve górcső alá vesszük mindazokat a 2016. január 1-től hatályba lépő IFRS standard módosításokat, melyekre a 2016-os üzleti évére IFRS beszámolót készítő társaságnak külön figyelmet kell szentelnie.

Részletek

Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – második rész

/in , /by

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében.

Részletek

Az IFRS és MSZSZ szerinti beszámolók főbb eltérései – első rész

/in , /by

Most induló cikksorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy mik a főbb eltérések a magyar számviteli szabályok (MSZSZ), illetve az IFRS között a beszámolók tekintetében. Végigvesszük – a teljesség igénye nélkül- azokat a legjellemzőbb és legjelentősebb témaköröket, amelyek valamennyi vállalkozást érintenek, a speciálisabb kérdéskörökre csak hivatkozunk.

Részletek

Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt?

/in , /by

Hogyan épül fel egy IFRS bevezetési projekt?

A jogszabályi környezet kialakításával elérhető közelségbe került az IFRS alkalmazása egyedi beszámolási célokra. Az érintett vállalatok körét, illetve azt, hogy egy átállás milyen következményekkel, előnyökkel jár, az előző bejegyzésben részleteztük. A következőkben azt vesszük sorra, hogy egy bevezetési projektnek milyen fázisai, feladatai lehetnek. Természetesen ez minden vállalkozás számára egyedi, illetve nagymértékben függ attól, hogy eddig milyen fokú volt (volt-e egyáltalán) IFRS alkalmazás az adott társaságnál. Néhány közös elem, feladat és leszállítandó azonban minden áttérésre azonosítható.

Részletek

Kormányhatározat az IFRS bevezetéséről

/in , /by

Magyarország Kormánya 1387/2015-ös határozatával elfogadta a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazhatóságát az egyedi beszámolók tekintetében is.A döntés, illetve az azt követő jogszabályalkotási és -módosítási folyamat az elmúlt évtizedek legjelentősebb változását hozhatja a számviteli beszámolókészítési folyamatokban. Az IFRS alkalmazásának lehetősége a vállalkozások egy meghatározó része számára egyszerre jelent majd rugalmasabb, befektetőorientáltabb jelentéskészítési tevékenységet, illetve egy komoly átállási, változási folyamatot.

Részletek