Blockchain – alapvető változások a könyvelés és a könyvvizsgálat területén?

Ez a bejegyzés egészen másról szól mint az eddigi, főleg az IFRS-hez kapcsolódó posztok. Kaptam egy lehetőséget, hogy részt vegyek egy konferencián (Exchange Summit 2016 – http://www.exchange-summit.com/) Barcelonában, melyet olyan aktuális témák köré szerveztek, mint az E-Invoicing jövője, a Supply Chain Finance, stb. A sok érdekes téma között itt is kiemelt szerepet kapott a Blockchain – a bejegyzésben összeszedtünk pár gondolatébresztőt arról, hogy ez a technológia milyen hatást gyakorolhat a jogszabályi megfelelőségre általában, illetve azon belül is a könyvelésre és a könyvvizsgálatra. Olyan területek ezek, amelyekre a pénzügyi igazgatóknak és pénzügyi szakértőknek különösen oda kell figyelniük.

Mi az a Blockchain?

A rövid válasz – a bitcoin mögött rejlő technológia, amely a digitális világ első kripto-devizája. Természetesen a valódi válasz ennél bonyolultabb. A Blockchain egy adatbázis fajta, egy úgynevezett “megosztott mappa” (distributed ledger) – ez azt jelenti, hogy az ebben szereplő adatoknak (vagy ezek blokkjainak) az érvényességét a mappa felhasználói maguk biztosítják. Minden új adatblokk, melyet az egyik felhasználó rögzít, hozzácsatolódik az előzőleg rögzített blokkhoz, egy különleges algoritmusnak, az ún. hash-nek a segítségével, majd ezt követően a teljes mappa szinkronizálásra kerül annak valamennyi másolatával, amelyekből minden egyes felhasználó maga tárol egy-egy példányt. Innen ered az elnevezés – a blokkok egymáshoz vannak kapcsolva, ezzel egy “blokkláncot” alkotnak. Az egész adatbázis biztonságos, a felhasználók konszenzusán alapul, központi adminisztrációt és harmadik féltől származó érvényesítést nem igényel.

Párosítsuk ezt az eddig még soha nem látott biztonságot a méretezhetőséggel, illetve azzal, hogy a hozzáférések paraméterezhetők (nyilvános és zárt mappák). Adjuk még ehhez hozzá a valós idejű tranzakció feldolgozást és így már könnyen megértjük, hogy miért sorolták a blockchain- t az egy évvel ezelőtti Világgazdaság Fórumon azon hat megatrend közé, amely átformálhatja társadalmunk jövőjét. A blockchain által biztosított „megosztott bizalom” mellett a mesterséges intelligencia és a big data, a közösségi média, a felhőalapú megoldások, az IoT (Internet of Things), valamint a 3D-s nyomtatás volt megtalálható ezen a “Mega6”-os listán.

Lehetséges hatások? Csak gondoljunk bele, mit jelenthet mindez bármiféle olyan adat vagy adatbázis számára, amelynél jelenleg harmadik fél általi érvényesítés szükséges. A személyügyi adminisztráció adatbázisainál, részvénytulajdon- vagy ingatlan nyilvántartásoknál és még sok más dologban hidat épít a szabályozó hatóságok, a cégek és az ügyfelek között.

A jelenlegi gondolkodás és a befektetői tőke főleg a tranzakció alapú pénzügyi szolgáltatásokat, azon belül is a fizetési megoldásokat célozza. Folyamatos a versengés a nagy bankok és az agilis, gyors Fintech cégek között; előbbiek dollár milliárdokat fektetnek blockchain alapú megoldásokba (ezek közül párat már 2017-ben látni fogunk), utóbbiak pedig dinamikus és rugalmas szolgáltatásokat fejlesztenek. A blockchain minden más felhasználási módja még tesztelés alatt, illetve koncepciótervezési fázisban van. Csak egy az érdekes, béta verzióban levő felhasználási lehetőségek közül: a blockchain segítségével megoldható egyes termékek, például a drágakövek eredetének igazolása. Ez a hatékonyság és felhasználhatóság javítása mellett segítené az úgynevezett “véres gyémántok” kereskedelme elleni harcot.

Hármas könyvelési rendszer?

A pénzügyi folyamatokat illetően a könyvelési tevékenységet mindez alapjaiban érintheti. A számvitel jelenlegi „kánonját” Luca Pacioli, egy ferences szerzetes alkotta meg még a reneszánsz korában (tudtátok, hogy november 10-e a nemzetközi könyvelés napja, a kettős könyvelést először említő könyv megjelenésének évfordulója?). A kettős könyvelés célja, hogy a tranzakciókat a mérleg mindkét oldalán (eszközök, kötelezettségek vagy a saját tőke elemei között) rögzítse. Az evolúció következő lépése a mindkét fél által, egy időben és azonos módon rögzített tranzakció lehet. Ez nem uniformizált tartozik-követel könyvelésekről szól (habár az is előnyös lehet – és lassan vissza is kanyarodunk az IFRS-hez, nem igaz?), hanem az adott tranzakciónak a résztvevő felek által ugyanakkor és azonos tartalommal történő rögzítéséről. A blockchain-nel ez az eddig csak elméletben létező cél igazi alternatívává válhat. Egy további kulcsfontosságú eredménye lehet még, hogy az ügylet teljesítése és annak rögzítése egy időben történik, ez pedig valós idejű könyveléshez vezet. A szabályozó és mindenféle más hatóságok előnyt kovácsolhatnak ebből, feltéve természetesen, hogy megfelelően alkalmazzák és szabályozzák a blockchain alapú tranzakciókat.

A könyvvizsgáló szakma – Átalakítva vagy újratöltve?

Tovább gondolva mindezt, ha a blockchainnek megvan az a képessége, hogy a közbizalmat biztosítsa, akkor ez a könyvvizsgáló szakmát is kihívások elé állítja, hiszen a közbizalom a könyvvizsgálók ultima ratio-ja, az esszenciája és célja annak, hogy mit, miért és hogyan végeznek. Vegyük ki egy pillanatra a képletből az auditált pénzügyi információkba vetett közbizalmat, és ami marad, az egy kötelező, alacsony hozzáadott értékű, post-mortem tevékenység egy igencsak drága aláírásért. Még ha ezt nem is vesszük figyelembe (a világ egy darabig biztos nem jut el arra a pontra), ez az új technológia alapvetően megváltoztathatja a könyvvizsgálatok folyamatát, több okból is:

• Először is, a tranzakciók validált adatai valós időben rendelkezésre állnak, ez azt jelenti, hogy a könyvvizsgálati folyamat a megszokott év végi (vagy inkább közzététel előtti) időszak helyett egy online, valós idejű megközelítés felé mozdulna. Már csak az eszközök és a folyamatok kérdése, hogyan tudják ezt kiaknázni – de a lehetőség adott.

• Másodszor, a hagyományos audit eljárások is változhatnak. Miért lenne szükség harmadik felektől egyenlegközlő levelekre, ha a validált tranzakciós adatok mind megtalálhatók a blockchainben? Miért lenne szükség egy raklapnyi papír alapú dokumentum végigpipálására, hogy a fennálló egyenlegek mintáin kontrol teszteket vagy szubsztantív ellenőrzéseket végezzenek, amikor a blockchainből megkaphatjuk a teljes validált analitikát?

• Ez azt jelenti, hogy az olyan könyvvizsgálói lépések, amelyek az értékesítési és beszerzési típusú tranzakciók a) létezését/megtörténését, b) pontosságát és a c) megfelelő időben történő rögzítését hivatottak ellenőrizni, nagy mértékben csökkenthetők. Viszlat egyenlegközlő levelek… és még sok más procedúrának búcsút mondhatunk.

Mindez kisebb erőfeszítést és ezáltal alacsonyabb költségeket eredményez a könyvvizsgáló oldaláról és potenciális megtakarításokat az ügyfél számára. Egyidejűleg ez egy kiváló üzleti lehetőség – a folyamatok hatékonyságjavításával (főleg az RPA-val, robot alapú folyamatautomatizálással) kiegészítve remek tanácsadói helyzetbe kerülhetnek az ügyfeleik felé. Nem csoda, hogy mindegyik Big4 blockchain tudásközpontokat épít és aktívan keresi a lehetőségeket ezen a területen. Ez azt is jelenti, hogy a jövő könyvvizsgáló csapataiban nemcsak számviteli szakértők szükségesek, de olyan tagok is, akik az IT, különösképpen a kiber- és szoftverbiztonság terén otthonosan mozognak.

CFO-k kihívások előtt

Ehhez a trendhez való alkalmazkodás sajátos kihívásokat tartogat a pénzügyi vezetők és a könyvvizsgáló cégek igazgatói számára egyaránt. Az első és legalapvetőbb kérdés ugyanaz, melyet már az ókori rómaiak is feltettek maguknak; “Quis custodiet ipsos custodes”, azaz ki őrzi az őrzőket? Szabályozás és eljárásrendek szükségesek az ilyen közös megegyezésen alapuló, decentralizált adatbázisoknál, amelyek fő célja a közbizalomnak való megfelelés.

Ahhoz, hogy alkalmazkodjunk és előnyt tudjunk kovácsolni a blockchainből, át kell tekinteni a jelenlegi folyamatokat, még a legalapvetőbbeket is mint, a P2P (procure-to-pay) vagy az O2C (order-to-cash), átalakítva és egyszerűsítve azokat kiszolgáló rendszereikkel együtt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a blockchain alkalmazása nem kizárólag IT feladat, ugyanúgy, mint az IFRS bevezetése sem kizárólag számviteli feladat (már megint témánál vagyunk…). A pénzügyi csapatok képességeit ki kell bővíteni a megfelelő szintű rendszer és IT tudással. Ennek természetesen megvan az ára, de ezzel egy időben a pénzügy szerepét egy magasabb, stratégiai szintre emeli – a jogszabályi és pénzügyi megfelelőség feletti kontrollt ellátó szereptől elmozdulva, azt részben vagy egészben blockchain alapú megoldásokkal biztosítva erőforrások szabadulnak fel, amelyek az üzletmenet magasabb szintű támogatásába fektethetők.